Sokan egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy mi az a villanymotor és hogy mire lehet használni. Ahhoz, hogy jobban megértsük őket érdemes az alapoknál kezdeni, átnézni a témában felmerülő leggyakoribb kifejezéseket, működési elvüket.

 

A villanymotorok alatt olyan energiaátalakító eszközöket értünk, amelyek képesek megváltoztatni a villamos energiát. Mondjuk ezek közé soroljuk azokat a gépeket, melyek az energia áramnemét megváltoztatják váltakozóból egyenáramot csinálnak, vagy amelyek a feszültség értékét kisfeszültségből (230V) törpefeszültséget (12V) képesek csinálni.

​Ezek a motorok képesek átalakítani az elektromos energiát, mozgási vagy mechanikai energiává, vagy ennek a folyamatnak az ellenkezőjére is képesek, hogy mechanikai erőből csinálnak a villamos energiát.

A villamos gép rendszerezését illetően pedig mind a két következő területre kell figyelünk:

A villanymotor áramnem szerint lehet egyenáramú gép, mint például a kefés motorok, generátorok (dinamó: ilyen a tradicionális biciklilámpa is), vagy a váltakozó áramú gép, ilyen mondjuk a transzformátor, generátor, motor. A boltokban, például a Pall Ant Hajtástechnika weboldalán elsősorban fázisszám szerint csoportosítják a villanymotorokat egyfázisú- és háromfázisú gépek szerepelnek a kategóriák között.   

A villanymotor felépítését tekintve összesen 7 részből áll: a állórészből, a vasmagból, a tekercsekből, a kapocstáblából, a forgórészből, a csapágyakból és a ventillátorokból. Az állórész tulajdonképpen a váza az egész szerkezetnek, ebben helyezkedik el a 6 további alkotórész. A vasmag a második legnagyobb szerkezeti egysége a motornak, mely egy egymásra préselt lágyvas lemezekből készült cső. Ezen belül helyezkednek el a tekercsek, melyeknek a végei a kapcsolótáblához vannak csatolva. A forgatórész a motor fő eleme, a csapágyak biztosítják a forgómozgást, a motor hátulsó részén levő ventilátor pedig a gyártmány hőleadását segíti elő.